Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Jolán testvére, Boldog Kinga földi maradványait az általa alapított ószandeci klarissza kolostorban ôrzik. A környék lakosai Szent Kinga emlékét emberségének, segítôkészségének, leleményességének és szent életének köszönhetôen hét évszázadon át elevenen megôrizték. Mostani szentté avatását a jubiláló tömeg valóságos örömünneppé tette. A Szent Kinga életútját bemutató tarnowi püspök, miként a szentté avatást végzô pápa is, hosszasan méltatta az Árpád-házi királyok és szentek tetteit, Magyarországot és a magyar nemzetet. Az oltár mellett fölállított árbocrudakon sorjázó címerek között, Lengyelországét megelôzve, Magyarország címere a második helyen állt.

A szentatyának négy küldöttség ajánlott fel kegyajándékot. A magyar nemzet küldöttségének élén székely népviseletben két gelencei faragómester haladt, kezükben annak a székelykapunak a kicsinyített másával, amelynek eredetijét a VET (Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága) kizárólag magánadományokra alapozva készíttette és adományozta Ószandec városának, és amely a klarissza kolostor bejáratánál levô tér legfôbb dísze. II. János Pál pápa maga is áthaladt alatta, és a szentmisén mondott beszédében külön is méltatta. A magyar nemzet ajándékának nevezte, és elmondta: lehet, hogy Kinga is egy ilyen csodálatos kapun lépett át, amikor élete megszentelôdött. A pápa köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Szent Kingának és a lengyel-magyar barátságnak méltó emléket állító monumentális és egyedi székelykapuért. Patrubány levelet adott át a pápának, amelyben Erdélybe hívta meg ôszentségét.

Ez jó mulatság, férfimunka volt – jellemezhetjük a költô szavaival azt a merész vállalást, aminek nyomán 1999 nyarán három hét alatt Gelencén elkészült a legnagyobb székely kapu, amely a magyar nemzet ajándékaként állít emléket a lengyel nemzet édesanyjaként tisztelt Árpád-házi királylánynak, akit II. János Pál pápa június 16-án avatott szentté több mint egymillió zarándok jelenlétében a lengyelországi Ószandecen, ahol a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor áll. A galambdúcos kapu, amelyrôl a szentté avatott Boldog Kinga néz a bemenôre, Szent Hedvig pedig a kimenôre, s amelyen a nap és a hold mellett ott látható Magyarország és a Vatikán címere, Szalai Attilának, a Varsói Magyar Nagykövetség munkatársának az ötlete volt. Molnár Imre történészen kívül, aki a Magyar Külügyminisztérium elsô számú lengyel szakértôje, s a Székelyföld jó ismerôje, kevesen hittek abban, hogy három hét alatt a kaput meg lehet tervezni, el lehet készíteni és fel lehet állítani a szentmise idejére. Molnár Imre azonban tudta, hogy a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) felelni tud a kihívásra, és Erdélyben ezt a kaput, amely a magyar és a lengyel nép sok száz éves barátságát is jelképezi, el fogják készíteni. És nem kellett csalódnia. Szombaton este meleg hangú, bensôséges ünnep keretében a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében adták át a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a VET díszoklevelét mindazoknak, akik az Árpád- házi Szent Kinga tiszteletére faragott székely kapu felállításához hozzájárultak. A Tompa Klára és Györffy András színmûvészek vezette köszöntô mûsor programjában a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar szerpelt Kovács András vezényletével, az elôadómûvészek Kovács András Ferenc verseit szavalták, Petrás Mária pedig Istenes cságó énekeket adott elô. Levetítették továbbá a rendkívülö hôsies erôfeszítéssel megvalósított munka különbözô szakaszairól, s a szentmisérôl forgatott dokumentumfilmet, amelynek elkészítéséhez, a szombati ünnepségen jelen levô Konrad Sutarski lengyel filmrendezô is hozzájárult. A Lengyelország vigasztalójaként, gyógyítójaként tisztelt Szent Kinga emlékét, aki a tatár pusztítás után bátran vállalta férje oldalán az építô munkát, új falvakat telepített, templomokat építtetett, kolostort alapított, betegeket ápolt és merészen kiállt a társadalmi igazságtalanság ellen, aki saját és férje vagyonát az újjáépítésre fordította, aki kiadatta az elsô lengyel könyvet és még hosszú felsorolni mi mindent tett befogadó országáért, miközben szülôhazáját sem felejtette el soha, a boldoggá, majd szentté avatott magyar királylány életét és cselekedeteit Molnár Imre idézte, életpéldájának, ökumenikus küldetésének szentségérôl dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszélt, az Ószandecre zarándokolók közkincsévé vált kapu jelképes értékét Konrad Sutarski filmrendezô dicsérte, a vállalás és megvalósítás fontosságát, munkatársainak – támogatók, tervezôk, fafaragók, képzômûvészek – önfeláldozó hozzáállását, az eseményeket megörökítô filmesek munkáját Patrubány Miklós, az MVSZ általános alelnöke, a VET elnöke értékelte. A kitüntetéseket Molnár Imre, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának képviselôje, Soltész Levente kolozsvári konzul, Patrubány Miklós és András Imre, a VET titkára nyújtotta át Bagoly Miklós és dr. Török István vállalkozóknak és Pakó Benedek plébánosnak, a kapufaragás támogatóinak, Zakariás Attila mûépítésznek, a kapu tervezôjének, Bíró László fafaragó kapuállítónak, valamint a hasonló minôségben kitüntetett három Both testvérnek Imrének, Lászlónak és Tibornak, a díszítô motívumokat tervezô Haszmann testvéreknek, Józsefnek és Pálnak, a kapu dombormûveit kifaragó Vargha Mihály szobrászmûvésznek, Jakabos Csaba gépészmérnöknek, a vasazás elôállítójának és Farkas Réka riporternek, a dokumentumfilm szerkesztôjének valamint Kalamár György operatôrnek. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét pedig személyesen a nagykövetségen tüntetik ki. Azon kívül, hogy a kapu ott áll Ószandecen a magyar királylány megdicsôülését, a két barát nép közös múltját és történelmének összefonódását jelképezve, ahogy ezt a szentmisén II. János Pál pápa is kiemelte, a gesztusra viszonozásképpen a lengyel katolikus a magyar testvéregyháznak Szent Kinga ereklyéit ajánlotta fel, amelyeket a napokban Egerben emelnek oltárra.

A szentté avatáson több mint 50 egyházfô vett részt, közöttük Paskai László bíboros, Magyarország hercegprímása és dr. Seregély István érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke. Az erdélyi katolikus egyházat dr. Jakubinyi György érsek, Tempfli József megyés püspök, dr. Czirják Árpád érseki helynök, Tamás József segédpüspök, valamint számos lelkész képviselte. Ôk valamennyien részt vettek a székelykapu délutáni megáldásán, melyet a csíkszeredai Tamás József segédpüspök végzett el.

II. JÁNOS PÁL pápa szentelte fel azt a székely kaput, amelyet a Szent Kinga kolostor falánál állítottak fel. Háromszéki művészek - a Both fivérek és Haszman Pál - faragták ki Szent Kinga ábrázolásával. A székelykapu feirata: "1999. június 16-án állíttatta a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága - VET - Patrubány Miklós elnöksége idején - készült Erdélyben, Gelencén, 1999 májusában."

Árpád-házi Kinga szentté avatásának ünnepségén magas rangú lengyel politikusok is részt vettek: Jerzy Buzek miniszterelnök, Maciej Plazynski, a Sejm elnöke és Alicija Grzeskowiak, a szenátus elnöke. Jelen volt Szlovákia miniszterelnöke is, Mikulás Dzurinda. A magyar államot Göncz Árpád államelnök, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, Semjén Zsolt államtitkár és Bába Iván varsói nagykövet képviselte. Ugyancsak megjelent Eckstein-Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere.

Szt Kinga Klarissza Kolostor - Ószandec (Stary Sacz)

Egy magyar emléktába

A kolostor udvara

Szt Kinga a bejárat felett

Szt Kinga mozaikja az udvaron

Egy másik emléktábla a bejárat falán

Szt Kinga szobra az udvaron