TÉMA Polak - węgier dwa bratanki i do szabli i do szklanki Lengyel magyar két jó barát együtt harcol, s issza borát VARIÁCIÓK Két jó fivér a magyar, lengyel, Együtt iszik s harcol, ha kell Magyar, lengyel két jó haver, együtt küzd és együtt vedel Kezükben a pohár és kard: lengyel, magyar egyet akart "Az egész tábor ismerte a Katkát, akinek a nevét még előnévvel is megtoldták: „Katona Katka”. Az egész szabadságharcot végigjárta a laptikájával, ami elé egy kis mokány ló volt fogva; a kordéban pálinkáshordó, szalonna, kenyér. Fiatal leánycseléd volt; de csak a nemére nézve nő, minden egyé tulajdonságában férfi: szónemválogató, italbíró, lucskos nyelvű, pofont ígérő, de elébb megadó, versenyt káromkodó, se Istent, se ördögöt nem félő, urat nem tisztelő, nyomorultakat ápoló, estig italt osztogató, csata után táncra kerekedő, mindenki babája. Beszélt ez minden nemzet nyelvén, ahány csak az országot lakja; csak éppen németül nem; azt lenézte, azért, hogy német káromkodás nincsen. Micsoda? Az, hogy „Szekerén ment, gyalog gyütt”! A Katona Katka ott foglalt helyet a kordéjával a turai csatatéren, ahol az a gömbölyű fenyőfapagony jó kvártélyul kinálkozott. E sűrű fenyves mögött volt fölállítva a lengyel tartalékcsapat, jól elfedett helyzetben. A Katka elébb a sarlójával egy nyalábra való vadbükkönyt aratott a turcsija számára, azután felült a pálinkáshordója tetejére, mint a tökdisznó a kártyában, onnan nézte a nagy hajcihőt. Az orosz ágyútekék ott ricochettáltak a kordéja mellett. – Pukkadj meg! – kiálta utánuk. Meg is pukkadtak a háta mögött. De azért nem vitte odább a készségét. Elnézte, hogy vágtat előre egyik század huszár a másik után az oroszok felé. Ismerte az egész legénységet a keresztnevéről. Ki hány garassal tartozik a pálinka árában? De legjobban ismerte azt a szélről lovagló főhadnagyot; annak még a családi nevét is tudta. Tegnap is vele táncolt a bivouacon a „Haja cica, kis Katica!” nótájára. Az ám csak úgy szórta a bankót. Mikor elrobogott mellette a délceg dalia, utánakiáltott: – Éljen Lippay Tihamér! – A tiszt meghallotta, s szalutált feléje a kardjával. Porfelleg kelt a rohanó lovasság nyomában, mely azt eltakarta. Csak a vízároknál oszlott az el, azon túl következett a csincsés. Itt már lehetett látni a támadt verekedést magyar és orosz huszárok között. Katka felállt a szekerében, úgy kiabált messze hallható hangon: – Magyar! Ne hagyd magad! – Üsd, vágd, nem apád! – Azt a szent Pilátusát az apjának! A lengyel ágyúüteg a közelében levő dombon kezdett el dolgozni. Akkor meg azokat biztatta. Az orosz üteg annak felelgetett: golyói a markotányosné szekere körül búgtak el. Dehogy mozdult volna el a helyéből! Csak egyszer ugrott le a szekeréből, odafutva a lengyel tüzérekhez, hogy az oldalán lógó hordócskából megitassa őket; vígan danolva hozzá az ismeretes dalt: „Wenger, polyák dwa bratanki: Jak do szablyi, jak do szlanki!” Aztán megint visszafutott a szekeréhez, a magyar huszárok hősi küzdelmében gyönyörködni. Aztán látta a kozák csapat veszedelmes előrohanását. – Vigyázz magyar! Jön a kozák! – ordítá torkaszakadtából; de biz az ő szavát kárba veszté az ágyúdörej, a paripák robogása. Látta, amint azt a szép huszárhadnagyot egy kozák dárda homlokon találta, s kiüté a nyergéből, aztán a megsebesült paripája magával hurcolta végig a mezőn, s összerogyott a bozótban. Az volt az átkozódás, káromkodás! Hogy a Cerni Bog jobban megértse, az ő idiómáján – Aszná sztrela gladowa! – Oda a szép fiatal levente, akivel még a múlt este a kopogóst járta! De jött a bosszúálló lengyel dzsidáscsapat: Elöl a kapitány a Pluto lován. A Katka jól megjegyezte magának azt a kozákot, aki Lippay Tihamért lováról letaszítá. Az volt az első, akinek a fejét Negrotin kapitány kettéhasítá! – Menj pokolba! Igyes do pekla! Ördögök szánkázzanak a hátadon. A magyar és lengyel lovasság minden vonalon győzött az oroszok felett. Ekkor fölhangzott a takarodóra szóló trombitajeladás. (Jókai Mór: A mi lengyelünk) A LENGYEL HIMNUSZ A lengyel himnusz Jeszcze Polska... (1797.) Jeszcze Polska nie zginela, Kiedy my zyjemy. Co nam obca przemoc wziela, Szabla obdierzemy. Marsz, marsz, D±browski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem. Przejdziem Wisle, przejdziem Warte, Bedziem Polakami, Dal nam przyklad Bonaparte Jak zwyciezac mamy. Marsz, marsz, D±browski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem. Jak Czarniecki do Poznania Po szwezkim zaborze -, Dla ojczyzny ratowania Wrócim sie przez morze. Marsz, marsz, D±browski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem. Mówi ojciec do swej Basi Caly za plakany, Sluchaj jeno, pono nasi Bija w tarabany. Marsz, marsz, D±browski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem. Nincs még veszve Lengyelország Nincs még veszve Lengyelország, Míg mi meg nem haltunk, Hogyha földünk elrabolták, Visszaszerzi kardunk. Fel, fel D±browski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. A Wartáig, Visztuláig Szabad lesz a lengyel, Bonaparte álma válik Tettre gyõzelmeddel. Fel, fel D±browski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. Poznannal Czernieczki kardja Mindent visszaszerzett, Így szállunk majd mi is partra, Hogyha hív a nemzet. Fel, fel D±browski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. Szólt a lányhoz az aggastyán Szeme könnybe lábadt - Figyelj, lánykám, még hallasz tán Lengyel trombitákat. Fel, fel D±browski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. Cseng a hangunk, szabadság int, Több türelmünk nincsen! Velünk vannak jó kaszáink, Kosciuskóval Isten! Fel, fel D±browski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. 1797-ben Jan Henryk D±browski tábornok lengyel légiókat szervezett Olaszországban, hogy Napóleon hadai mellett harcoljanak Lengyelország függetlenségéért. A katonai táborban gyakran elhangzott D±browski mazurkája. A légióknál szolgált Józef Wybicki író, politikus is, aki elhatározta, hogy ír a katonáknak erre a dallamra egy lelkesítõ, hitet adó új dalt. Az új dal címe elõször "Az olaszországi lengyel légionisták dala" volt, egy lengyel népdal, az ún. D±browski mazurka dallamára íródott. A légió - bejátszás Andrzej Wajda 1965-ben készült filmjébõl A légionistákkal eljutott a dal Lengyelországba s hosszú évek során - új versszakokkal bõvülve - fel-felhangzott harcokban, tüntetéseken egyaránt, s egyre jobban összefonódott a lengyel történelemmel. A D±browski mazurka dallama igen népszerû volt a Habsburg uralom alatt élõ szláv népek körében. Külön-külön is, de mint össz-szláv himnusz is énekelték. Jugoszlávia himnusza ugyanez a melódia volt a legutóbbi idõkig. A dal, a "Mazurek D±browskiego" Magyarországon is elterjedt az l816-ban keletkezett "Isten, ki Lengyelhont..." kezdetû népszerû lengyel hazafias dallal együtt. Végül is a Wybicki-féle dalból lett Lengyelország himnusza, amelyet függetlenségük elnyerésekor 1918-ban énekeltek elõször az ország himnuszaként. Hivatalossá 1926-ban lett. LENGYELORSZÁGI TÚLÉLŐFELSZERELÉS: Királyi Palota« www.zamek-krolewski.art.pl »
Varsói tapasztalatok« www.lonelyplanet.com »
Lengyel kultúra « www.poland.net »
Varsói kalauz « www.warsaw-life.com »
Varsóról « www.warsawtour.pl » « www.explore-warsaw.com »
Varsói szállás « www.warsawshotel.com »
« www.warsaw-hotels.co.uk »
« www.warsaw.hotels-tours.com »
« www.warsaw-apartments.net »
Lengyelországi időjárás « www.pogoda.wp.pl »
Krakkó « www.krakow-info.com »
« www.krakow2000.pl » « www.abc.krakow.pl/english.htm »
Városismertetők« www.inyourpocket.com/poland »
Közlekedési információk« www.staypoland.com »