Ráadásul a Barbara Weglarz asszony elnöksége alatt mûködõ Szczawnicát Fejlesztõ Társaság ennek az ünnepi szimpóziumnak megrendezésével kívánt az ezredik évforduló alkalmából a keresztény magyar állam alapítására emlékezni. Erre a lengyelek részérõl egyáltalán nem meglepõ gesztusra nem az kötelezte õt, hogy a fürdõ városka a hajdani lengyel-magyar határtól kõhajításnyira fekszik, hanem az, hogy a Szandec-földön található Szczawnica magyar embernek köszönhette városi létét és felvirágzását - a konferencia címében jelzett idõszakban. A helységrõl ugyan oklevélben 1350-ben történik elõször említés, de a Szandec-földet és a Pieniny-hegyvidéket Szemérmes Boleszló, újlengyelhoni herceg már 1257-ben feleségének, az 1999-ben Ószandecben szentté avatott Kingának, IV. Béla lányának adományozta. Ez azt jelenti, hogy a savanyú vízforrásait nevében is õrzõ és hirdetõ Szczawnica, ha kezdetben vékony szálon is, ide s tova hét és félszázad óta kötõdik a vidék magyar történelmi hagyományaihoz, legendáihoz. Tovább>>