A LENGYEL-MAGYAR BARÁTSÁG HONLAPJA
A LENGYEL-MAGYAR BARÁTSÁG HONLAPJA
Menü
 
TÖRTÉNELEM
 
EGYHÁZ
 
KULTÚRA
 
TUDOMÁNY
 
EMBEREK, TÁJAK (feltöltés alatt)
 
INTÉZMÉNYEK
 
CIVIL SZERVEZETEK
 
EGYÉNI OLDALAK
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
ÁRVA
ÁRVA : BARANGOLÁSOK A LENGYEL ÁRVÁBAN

BARANGOLÁSOK A LENGYEL ÁRVÁBAN

Kovács István  2005.06.15. 04:09

A magyar turisták, miután ChyĽnénél átlépik a szlovák-lengyel határt, szinte kivétel nélkül meg sem állnak Krakkóig. Kevesen vannak tudatában annak, hogy még mintegy tizenöt kilométeren át az 1920 elôtti Magyarország legészakibb szegletén, Felsô-Árván (Orawa Górna) vágnak át, s Podwilknél lépik át a történelmi emlékezetben szaggatottan húzódó lengyel-magyar határt. A magyar etimológia a szlovák horavával (hegyes vidék) magyarázza az árvai táj nevét, míg a lengyel szerint az orawa a régi szláv nyelvben azt jelentette, hogy zúgó folyó. Folyónak ugyan csak a Fekete-Árva tekinthető, de tény, hogy a terület települései patakok mentén - Zubrica pataka, lipnica pataka, ChyĽne pataka - alakultak ki. E történeti tájban olyan kiemelkedő kulturális, néprajzi, szakrális téren eligazító háromszögelési pontok találhatók, amelyek érdemesek arra, hogy több órát, esetleg több napot szenteljünk nekik. Vagyis magyar turista számára a lengyelországi barangolás ne Krakkóban kezdôdjék, hanem "kedvcsinálóként" az Árvai Néprajzi Parkban (Orawski Park Etnograficzny), amely Felsô-Zubricában (Zubrzyca Górna) található.


Jablonkai lakóház a felső-zubricai skanzenben

Ez a falu könnyen elérhető. Mielőtt Jablonkát Krakkó felé menet elhagynánk, az utat mintegy kettéhasítja az Árvában feltűnôen népszerű Nepomuki Szent János szobrának határvigyázó tekintete. A bal felé kanyarodó út Felső-Zubricába vezet. Fényes Elek még azt írja 1851-ben Pesten napvilágot látott alapvető munkájában, a Magyarország geographiai szótárában, hogy itt "1177 kath. 33 zsidó lak., kik elszórt házakban laknak". Említést tesz a község "nagy urasági sörfőzdéjéről" és vászonkereskedésérôl is. Az "elszórt házak" mint települészerkezet meghatározás máig helytálló, mert mind Alsó-, mind Felsô-Zubrica az út mentén lazán sorakozó portákból áll, s az utóbbi mintha megriadna a határában 1725 méter magasra emelkedô Boszorkányhegytôl (Babia-gurától), a település közepén kettéváló út Jordanów felé forduló ágán terjeszkedett tovább északnak. Az Árvai Néprajzi Park azonban a később mind meredekebben a Babia-gurán átvágó főút bal oldalán terül el - Felső-Zubrica részeként.

A Moniak-udvarház konyhája

Az Árvai Néprajzi Park Lengyelország első, háború után (1955-ben) alapított skanzenje. Létrejöttében az árvai, podhalei és zakopanei muzeológusok, etnográfusok, helytörténészek mellett meghatározó szerepet játszott a Moniak-család, amely 1937-ben a Lengyel Államkincstárra íratta 1784-ben emelt udvarházát és a hozzá tartozó gazdasági épületeket. A Moniak-család Árva megyei őséről, Andrzej Moniakról 1619-ben történik az első okleveles említés, amikor letelepedési szerződést kötnek vele és hat másik családdal. Az alig lakott Felső-Árva benépesítésében a vármegye északi szomszédságából - Zator, Lanckorona és Ţywiec vidékérôl - hozott lengyel telepesek is jelentős szerepet játszottak. Behívásukat, támogatásukat Thurzó György Árva megyei örökös fôispán is szorgalmazta. Késôbb a magyar hatóságok nem tettek különbséget a lengyel telepesek és a szlovákok nyelve között: Fényes Elek idézett földrajzi szótárában minden árva megyei szláv falut, községet "tótként" jelöl. Konfliktust a lengyel betelepülôkkel az jelentett, hogy a lengyelek katolikusok voltak, a vármegye örökös fôispánjai - a Thurzók és a Thökölyek - pedig a XVII. század elsô felében protestánsok. Az utóbbiak esetenként vallásuk megváltoztatására akarták kényszeríteni a lengyeleket. A lengyelek I. Lipót császárban-királyban találtak befolyásos szövetségest, aki az ellenreformációban játszott kiemelkedô szerepéért az 1670-es években nemessé tette Mateusz Moniak soltész-falubírót és családját. A skanzen által felkeltett érdeklôdés mágneses pontja a Moniak család évszázadokon át érintetlenül hagyott portája, berendezése. A Moniakok mindvégig a falu elöljárói maradtak. Az érdeklôdô az almáriumon, íróasztalon elhelyezett fényképeken, dokumentumokon magyar nyelvű szövegekre bukkanhat.
A skanzen célja Felsô-Árva építészeti, gazdálkodási kultúrájának, tárgyi néprajzának, vallási szokásainak, mindennapi létének bemutatása. Itt látható az őrségi kástura emlékeztetô 1838-nan épült jablonkai lakóház. Jellegzetessége a lakótér fölötti emelet, amely éléstárul, magtárul szolgált, s ahová a ház homlokzatán húzódó karzatszerű "függőfolyosóról" lehetett bejutni. ChyĽnébôl "hozták át" a XIX. század derekán épült lakóházat, Podwilkbôl a XIX. század végérôl származó Fehér korcsmát, Felső-Zubrica más és más szegleteibôl a harangtornyot és a korabeli portákhoz tartozó "fatörzs-méhlakásos" méheskertet. Az Emilia Rutkowska igazgató asszony irányítása alatt ma is terjeszkedô, újabb és újabb megmentett objektumokkal gazdagodó skanzen nem holt tér, hanem élettôl lüktetô múzeum, ahol nemcsak árvai általános és középiskolásoknak rendeznek helytörténeti, kultúrhistóriai foglalkozásokat, hanem a magyar vendégekre is számítanak.

A tíz parancsolat betartására intô képek az orawkai templom karzatán

Visszatérve Jablonkába folytathatjuk utunkat Krakkóba, de néhány kilométer után megállhatunk az orawkai templomnál, amely Lengyelország egyik legszebb műemlék fatemploma, s esélye van rá, hogy a világörökség része legyen. A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom 1659-ben épült, s Felső-Árvában az orawkai plébánia lett az ellenreformáció központja. (Kivételezettségére utalhat a Fényes Elek által említett tény is: "Itt a plébánusnak van joga pálinkát méretni.") Az orawkai templom kazettamennyezetét és falait 1711-re festette ki Antoni Tuszyłski mesterrel Barna Gábor plébános. A festmények nagy része magyar szenteket ábrázol. Az oltár jobb oldali elôterének falain látható Szent István, Szent László, Szent Imre és Szent Erzsébet, míg egy bal oldali festmény az életét a legenda szerint Polában remeteként bevégző Salamon királyt is szentnek tünteti föl. A karzat feljáratánál az érdeklődő Hedvig királynôt és Kinga hercegnőt is felfedezheti a szentek sorában, jóllehet II. János Pál csak az 1990-es évek második felében avatta őket szentté. Az orawkai templom népi "fafreskói" azt dokumentálják, hogy már életükben azok voltak. A templomkertben két magyar pap sírja is látható: az egyik Várzély Mátéé, a másik Vitkay Pálé. Az utóbbi évtizedben Vitkay pál több mint egy évszázados síremléke eltűnt, s érthetetlen módon egy modern kő került a helyére Paweł Witkay felirattal. Remélhetőleg Várzély sírköve a helyén marad, s nem változik a neve Warzelyre.
A nagy költséggel folyamatosan renovált, restaurált orawkai templomban több órát is eltölthet az ember - különösen az olyan készséges és művelt plébános társaságában, mint a Krakkóból származó Marek Młynarczyk atya.
A XVIII. század végén rajzolt katonai térképek még máshol, a patakvölgyekben rajzolták a fő útvonalakat, amelyeket a XIX. század elején helyeztek át a hegygerincre. A hajdan határátkelőhelyként számon tartott Podwilk legismertebb famíliája a Divéky család, amely 1760-ban került Árvába, s telepedett le Podwilken. 1849 májusában az ő udvarházukba rendezte be néhány napra fôhadiszállását a Jablonkai-hágón át Magyarországra betörô orosz különítmény parancsnoka, Zassz tábornok. Négy évtizeddel később előkelőbb vendéget (és nagyobb örömmel) fogadhatott a falai között: Mednyánszky Lászlót, aki több grafikával viszonozta házigazdái szeretetét.

Lakószoba a Moniak-udvarházban

A család legjelesebb képviselője, a történészként ismert Divéky Adorján még mint a tresztenai gimnázium tanulója 1893-ban a Kis Lap című képes gyermekújság XVL. kötetében közölt díjnyertes pályaművével mutatkozott be tollforgatóként. Írásának címe: Ahol én Lakom. Podwilk. Leírása száztíz esztendő múltán helytörténeti dokumentum: "helységünk igen szétszórt. Minden parasztnak a háza körül van az összes szántóföldje és így könnyen elhihető, hogy az 1800 lakásból álló község egy mérföld hosszúságúra kiterjed. A parasztok szegényes, nagyobbára két szobából álló kis faházakban laknak. Kôház itt alig van; a plébániaépületet és három korcsmát kivéve valamennyi ház fából való. Vadregényes helyeiről sokat írhatnék, ha valami híres író volnék; de mint afféle kis diák csak azt írom, amit szívem sugal és érez, azt t.i. hogy én ehhez a szegény kis falucskához nagyon vonzódom s nagyon szeretek itt lakni." Ma már alig találni itt faházat - tehetnénk hozzá...
Divéky Adorján már az első világháború elôtt kitűnt lengyelbarátságával. Ismerte a század elejének minden kiemelkedôbb lengyel politikai személyiségeit, többek között Józef Piłsudskit és a történész Jan Dŕbrowskit is. Szinte természetesnek vehetô, hogy ő volt a kísérője annak a magyar lőszerszállítmánynak, amely éppen 1920. augusztus 15-én, a Vörös Hadsereggel Varsónál vívott döntő csata előestéjén érkezett meg a lengyel fôvárosba. Az is érthetô, hogy amikor a megalakuló csehszlovák állam és Lengyelország között 1920-ban konfliktussal fenyegető vita folyt Felsô-Árva hovatartozásáról, Divéky Adorján a lengyelek mellett kötelezte el magát. Ennek jegyében a két világháború közötti időszakot Lengyelországban, Varsóban élte le. Elsősorban a XIX. századi magyar-lengyel kapcsolatokkal foglalkozott, de több tanulmánya, közleménye jelent meg a XVI. század lengyel históriájáról, művelődéstörténetérôl is. Olyan levéltári forrásokat jegyzetelt ki, másolt le, amelyek eredetije a második világháború alatt megsemmisült. Kár, hogy az udvarház az 1970-es években leégett, s a mindent elemésztô lángok között értékes dokumentumok hamvadtak el. Az újjáépített Divéky-kúria kertjében néhány több évszázados fa ôrzi már csak a hajdani magyar nemesi világ emlékét.
Érdemes benézni a podwilki templomba is. Nemcsak azért, mert oltárát kétfelől Szent István és Szent László szobrai strázsálják. Az ô jelenlétük minden árvai templomban felfedezhetô. A hajdani protestáns fatemplom helyébe 1767-ben emelt kôtemplom főoltárának képe Szent Mártont ábrázolja, mégpedig lovon. Valószínűleg emiatt sokat bosszanthatták a podwilkieket, mert utóbb a "rendhagyó" oltárképet eltakarták a Szűzanya képével.
Az árvai tájnak jellegzetessége az utak mentén, templomkertekben, temetôkben álló keresztek, határvigyázó szentek és szentháromság-szobrok. Ezek feltehetôen morva kőfaragó mesterek műhelyeibôl kerültek ki s terjedtek el Árvában és podhaléban a XVIII. században. A Varsó közelében lakó, de örökké úton lévô Antoniak házaspár nagy odaadással és szakértelemmel restaurálja ôket, kutatja történetüket, keresi hozzájuk a magyarországi adalékokat.
Felső-Zubricát, Orawkát és Podwilket megismerve bizonyára kedvünk támad arra is, hogy hazafelé tartva körbenézzünk Felső-Árva fôvárosában, Jablonkában is, amely sokáig a lengyelországi szlovákság egyik központja volt. Temploma a XIX. század elején épült, s a településen több olyan jellegzetes árvai tornácos emeletű éléstáras ház található, mint amilyent a zubricai skanzenben láttunk.

Kép: Felső-zubricai méhes

A krakkói Teológiai Akadémia könyvtárosa, Jan Bednarczyk atya hívta fel a figyelmemet a Kis-Lipnicában (Lipnica Mała) található Szent István király plébániára. Kis-Lipnicába a határ felé menet Jablonka központjában jobbra kanyarodva lehet eljutni. A Sybiec patak völgyében elnyúló község plébániatemploma valóban Szent István király nevét viseli. A helybéliek nemrégiben még augusztus 20-án ünnepelték patrónusukat. Utóbb az ünnepnap áttevôdött Mária Mennybemenetelének munkaszünettel egybekötött ünnepére, augusztus 15-re.
Olyan plébánia, amely Szent István nevét viseli, Lengyelországban több is van. Kis-Lipnicán kívül Wrocławban, Varsóban, Czhęstochowa közelében is. De egyik sem fekszik olyan szép és csendes helyen, mint a többnyie nyolc hónapon át hófödte ormú Babia-gura lábainál elterülô csendes Kis-Lipnicában, ahol akár több napon át is pihenhet és elmélkedhet az ember.
ChyĽnénél abban a tudatban hagyjuk el Lengyelországot, hogy az 1972-ben alapított Plébánia Múzeumot is érdemes megnézni. A határon átkelve néhány kilométer után Tresztena főterén lehetünk, amelynek gótikus-reneszánsz eredetű templomába betérve is Szent István és Szent László királyok által őrzött főoltárral találjuk magunkat szembe... És egy új, másik országban folytathatjuk árvai barangolásunkat...

 
PONTOS IDŐ
 
NAPTÁR
2018. Október
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
OSZTÁLYOZD AZ OLDALT
 
PRAKTIKUS
 
SZÓTÁRAK
 
ÉTEL-ITAL
 
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
DRÓTPOSTA
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SZÁMLÁLÓ
Indulás: 2005-04-11
 
Jaj de jó, jaj de szép...
 

A végtelen szeretet az egyetlen igazság, minden más illúzió.    *****    Ha sok mindent tudni szeretnél és válaszokra vársz látogass el oldalamra!    *****    SZEREPJÁTÉK - Csatlakozz közénk és légy részese egy kalandnak - FRPG - Még nem késõ csatlakozni - SZEREPJÁTÉK    *****    VANESSA HUDGENS - A LEGNAPRAKÉSZEBB MAGYAR RAJONGÓI OLDALAD A TEHETSÉGES ÉNEKES-SZÍNÉSZNÕRÕL - VANESSA HUDGENS    *****    Ipari elektronkia szerviz, villamos kéziszerszám javitás, érintésvédelmi felülvizsgálat. elektronika-szerviz.gportal.hu    *****    Minden lány egy kicsikét királylány, minden Fiú kicsit hõs lovag. - FRPG    *****    | WATTPAD | Egy neves gimnázium, egy gazdag, arrogáns srác és egy ösztöndíjas lány nem mindennapi szerelme | WATTPAD |    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    Nincs Új Poszt Cousin & Best Friend & A Lot More    *****    az új élet reményében, hajózz    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér    *****    csillagütközés marcangolta nász    *****    Katt!Katt!Katt! Lépj be a galopp versenyparkunkba! Katt Katt!    *****    Új lovas szerepjáték! * Új lovas szerepjáték! * Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk!    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér- Te ki leszel ebben a csavaros Történetben? - SZEREPJÁTÉK    *****    Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel f&#251;szerezett olvasztótégelyben?    *****    Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    Vörös sziluett az emlékvárban    *****    'cause I am only human