| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
BARANGOLÁSOK A LENGYEL ÁRVÁBAN |
Kovács István |
2005.06.15. 04:09 |
A magyar turisták, miután ChyĽnénél átlépik a szlovák-lengyel határt, szinte kivétel nélkül meg sem állnak Krakkóig. Kevesen vannak tudatában annak, hogy még mintegy tizenöt kilométeren át az 1920 elôtti Magyarország legészakibb szegletén, Felsô-Árván (Orawa Górna) vágnak át, s Podwilknél lépik át a történelmi emlékezetben szaggatottan húzódó lengyel-magyar határt. A magyar etimológia a szlovák horavával (hegyes vidék) magyarázza az árvai táj nevét, míg a lengyel szerint az orawa a régi szláv nyelvben azt jelentette, hogy zúgó folyó. Folyónak ugyan csak a Fekete-Árva tekinthető, de tény, hogy a terület települései patakok mentén - Zubrica pataka, lipnica pataka, ChyĽne pataka - alakultak ki.
E történeti tájban olyan kiemelkedő kulturális, néprajzi, szakrális téren eligazító háromszögelési pontok találhatók, amelyek érdemesek arra, hogy több órát, esetleg több napot szenteljünk nekik. Vagyis magyar turista számára a lengyelországi barangolás ne Krakkóban kezdôdjék, hanem "kedvcsinálóként" az Árvai Néprajzi Parkban (Orawski Park Etnograficzny), amely Felsô-Zubricában (Zubrzyca Górna) található.
|
| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…